Szatmárnémetiben tartják regionális konferenciájukat a Kárpát-medence magyartanárai
Mind összetartozunk egy gondolatnyi létre – Páskándi Géza eme gondolatával rajtolt el péntek délután Szatmárnémeti egyik legimpozánsabb épületében, az Iparosotthonban a Kárpát-medencei magyartanárok második regionális konferenciája.
A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete és a LiterArt Egyesület szervezésében megvalósuló szakmai találkozót az esemény egyik főszervezője, Gál Gyöngyi nyitotta meg. „A mai konferencia témája az egységes magyar irodalom tanítási lehetőségei. Az egységes jelző utal arra, hogy a magyar nemzet mint kulturális egység ma is fennáll, melynek éltetője a nyelv, az anyanyelv. Az a célunk, hogy egy kulturális és identitásőrző, helyi értékeket számba vevő szemlélet jegyében bemutassuk azokat a szellemi értékeinket, melyek a Kárpát-medence különböző régióiban születtek, és amelyek sajátos módon, sajátos körülmények között alakultak [...] Egyetemes magyar irodalmat szeretnénk, melyben a huszadik, huszonegyedik századi magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki alkotók egyaránt helyet kapnának, megismernénk valamennyi régió sajátságos viszonyok között formálódott irodalmi arculatát, melyet meghatározott a történelem, a földrajzi hovatartozás és a szellemi beállítódás” – foglalta össze az egyesület, illetve a konferencia legfőbb célkitűzését Gál Gyöngyi, majd röviden ismertette a szakmai hétvége programját is.
Gál Gyöngyitől Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vette át a szót. A tanácselnök első körben üdvözölte a messziről érkező vendéket, majd köszönetét fejezte ki minden magyartanárnak, ki a cseppet sem könnyű, viszont talán a legszebb nyelvre tanítja a fiatal generációt. Annál is inkább, mivel az anyanyelv a identitás és a nemzeti kultúra megőrzésének egyik legfontosabb záloga.
Ezen gondolatmenethez szorosan kapcsolódott Calin Durla főtanfelügyelő mondanivalója is, ki szerint a mai fiatalság tagjai – legyen szó román vagy magyar gyerekekről - a digitalizáció okán már csak rövidítésekkel és hangulatjelekkel kommunikálnak egymással. Épp ezért a pedagógusoknak meg kell találniuk azokat a módszereket, melyek által közelebb kerülhetnek a fiatalokhoz, és megakadályozhatják, hogy egy valódi „robotnemzedék” nőjön fel. Ez a konferencia remek alkalmat nyújt arra, hogy az e téren szerzett tapasztalatokat a magyartanárok megosszák egymással, az így nyert tudást pedig otthon, a saját közösségeikben is kamatoztathassák – zárta köszöntőjét a főtanfelügyelő.
Calin Durla után Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is megosztotta ünnepi gondolatait a hallgatósággal. Személyes példájából kiindulva, Kallós arra ösztönözte a jelenlevő pedagógusokat, hogy a magyarságtudat megőrzését és a magyar kultúra szeretetét vigyék tovább, illetve adják tovább a következő generációknak.
Balázs Attila, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma – Kárpát-medence Magyar Oktatásának Fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkársága főosztályvezetője elmondta, e konferencián a pedagógusok megismerhetik, milyen problémákkal küszködnek a magyar nyelvterület más tájain dolgozó kollégák, és hogy ezek megoldására milyen elméleti és gyakorlati megoldásokat sikerült már kidolgozni. Véleménye szerint azonan rendkívül fontos, hogy ez az eszmecsere ne rekedjen meg e fórum szintjén, hanem folytatódjon az év többi részében is, hiszen csak így lehet lépést tartani a modern világ folyamatosan megújuló kihívásaival.
Utolsó felszólalóként Liktor Katalin, a KMTKE magyarországi területi vezetője szólt a hallgatósághoz, ki egyebek mellett azt is elárulta, hamarosan megjelenik a Takaró Mihály szaktekintély nevével fémjelzett, Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című munka második kiadása is, mely egy valóban hiánypótló alkotás e szakterületen.
